A fehérvári bazilika alapítása

Fehérvár Géza fejedelem 997. évi temetésétől kezdve nagy tiszteletben állt. Itt épült fel 1018 körül a középkori Magyar Királyság legfontosabb temploma, melyet István király kezdett építtetni nem sokkal az államalapítás után. A koronázó- és temetkezőhelynek szánt templom 60×30 m-es alapterületével és kb. 30 m-es belmagasságával a korabeli Európa egyik legnagyobb bazilikája volt.

Ennek a fehérvári Szűz Mária-bazilikának adományozta 1031-ben István király azt a díszes miseruhát, melyet később koronázó palásttá alakítottak át. Alba Civitas, vagyis Fehér vár neve megjelenik a paláston körbefutó feliraton is.